Naar startpagina

A Darlan-rejtély - Machiavelli megirigyelhette volna!

Francois Darlan, francia tengernagy 1881-ben ezen a napon született Néracban. A második világháború alatt olyan ügyesen hintázott, hogy Hitlert, Eisenhowert is palira vette, de Gaulle-t simán kigolyózta. Aztán egy merénylő végzett vele Algírban, Churchill és Roosevelt megkönnyebbült, de Gaulle pedig néhány hónap alatt a franciák fővezére lett.

Darlan élete röviden. Elvégezte a tengerészeti tisztképzőt és 1902-ben szolgálatra jelentkezett a flottánál. Az első világháborúban partra vetett halként a szárazföldre kerül és Verdunnél egy tengerészeti üteget vezet. Karrierje a háború után gyorsul fel, előbb az adminisztrációban dolgozik, majd Brestbe kerül, az Atlanti-hajóraj parancsnokaként. 1938-ban admirális. A német villámháborút látva, az ideges Churchillnek, majd Dudley Poundnak, az admiralitás első lordjának,megígérte, hogy a hajóhad nem kerül német kézbe (ezt egyébként hintapolitikája során végig betartotta!). Az Atlanti-hajórajt az afrikai gyarmatokra küldte (attól tartott, hogy a nácik Franco segítségével megtámadják).

Az angoloknak ez kevés volt és Mers el Kebirnél és Dakarnál megtámadták korábbi szövetségesüket. A feldühödött franciák bosszúból Gibraltárt bombázták és a gyarmatokon kvázi háborút folytattak az angolokkal illetve az általuk támogatott, de Gaulle féle szabad franciákkal. Ennek a csúcspontja a szíriai és libanoni hadjárat volt. A Pétaint és Darlant (41-42-ben Franciaország 81. miniszterelnöke, külügyminiszter, hadügyminiszter, a flotta főparancsnoka egy személyben) a németek karjaiba lökték. Az úgynevezett Párizsi jegyzőkönyvekben meg is állapodtak. A németek képviseletekhez (bázisokhoz) jutottak Szíriában, Tunéziában, cserében a franciáknak kevesebb napi sarcot kellett fizetni és 6800 hadifogoly is kiszabadult. Ez volt a kollaboráció csúcsa. Német nyomásra bevezettek bizonyos zsidó ellenes intézkedéseket is, Darlan – mint Horthy- viszont kivételt tett az első világháborús veteránokkal. Jelentős volt az internáltak száma.

Az angolok rosszallása ellenére az USA elismerte a Vichy kormányt, sőt titokban tárgyalásokba is kezdtek Darlannal, akit közben német nyomásra leváltott Pétain marsall a miniszterelnökségről, de maradt a hadsereg és a flotta parancsnoka. Az amerikaiak tájékoztatták, hogy partra fognak szállni Észak-Afrikában és arra kérték, hogy ne álljanak ellen. Közben kilopták a német hadifogságból megszökött Giroud tábornokot, mivel őt szánták az észak-afrikai francia erők főparancsnokának.

Darlan 1942 november 7-én Algírba utazott, hogy meglátogassa paralízissel kórházba fekvő fiát. Másnap, a partraszállás előtt néhány órával egy francia ellenálló csoport elfogta a légierő parancsnokával együtt, átvették az irányítást a helyi rendőrség és a rádió fölött. Azzal azonban nem számoltak, hogy a szövik még nem jöttek, annál inkább a Darlanhoz hű katonai erők ezt rossz néven veszik és kénytelenek voltak elengedni a foglyokat.

Közben megindult az amerikai-angol partraszállás Észak-Afrikában, de Marokkóban és Algériában is helyenként egészen komoly ellenállást fejtettek ki a franciák. Ezt látva az amcsik pillanatok alatt ejtették Giroudot és Mark Clark tábornok (Eisenhower helyettese) megállapodott november 10-én Darlannal: beszüntetik az ellenállást, átállnak a szövetségesek oldalára és harcba lépnek a németek ellen, cserében Darlan marad Észak- és Nyugat-Afrikában a főparancsnok (november 14. történik meg).

Churchill duzzogott, de a Parlamentben azt mondta, jobb, ha a németeket lövik, mint őket, de Gaulle teljesen elképedt, s durcásan – átmenetileg - megszakította az együttműködést az amerikaiakkal. Az angol, az amerikai, s részben a francia közvélemény is prüszkölt, mondván egy kollaboránssal alkudtak meg. Pétain leváltotta Darlant, de a németeknek ez kevés volt és bevonultak az addig meg nem szállt Közép- és Dél-Franciaországba. Darlan utasította a Toulonban állomásozó flottát, hogy keljenek át Afrikába, de helyben maradtak, majd mikor megjelentek a kikötőben a németek elsüllyesztették a hajókat. Csupán néhány kisebb egységet tudtak a fritzek megszerezni.

Közben sikeresen haladt az amerikai-angol-francia hadművelet Észak-Afrikában, a németek viszont beérkezésük előtt megszállták Tunézia agy részét. A november 8-ai elfuserált akció 4 tagja elhatározta, hogy megölik az admirálist. Sorsot húztak, s a legrövidebb száll a 20 éves Bonnier de La Chapelle, royalista ellenállónak jutott. December 24-én ebéd után a hivatal folyosóján egy tiszttel beszélgető Darlant kétszer meglőtte, mire az irodákból kirohanók leteperték. Az admirális néhány órával később elhunyt. A gyilkos mindent magára vállalt, a bíróság halálra ítélte. A fellebbezést elutasították, a közben Dartan helyére, főparancsnokká kinevezett Giroud elrendelte a kivégzést, amelyet 26-án reggel végrehajtottak. A gyilkost 1945-ben posztumusz rehabilitálták.

Az összeesküvés elmélet hívők szerint benne volt a gyilkosságban de Gaulle és az angol titkosszolgálat keze is. Bizonyíték nincs. A gyanú alapja, hogy Algírban tartózkodott Sir Stewart Menzies tábornok, az SIS parancsnoka. Bizonyíték nincs.

De Gaulle 43 májusában áttette főhadiszállását Algírba, s Giroud tábornokot rövidesen kiszorította a hatalomból. Hogy volt-e valami összeesküvés nem tudjuk, az viszont tény, hogy a szövetségesek örültek, hogy megszabadultak Darlantól.

Fotó: Darlan (középen szalutál) német főtisztekkel, 1941

** *** ***
Változik a világ, s nem mindig kedvező irányba. Ha szeretné a továbbiakban is a megszokott gyakorisággal, minőségű anyagokat olvasni a Kazi világán, akkor lehetőség szerint segítse a működését. Banki átutalás Magyarországról: a kazivilaga@freemail.hu másodlagos azonosítón keresztül direktben, külföldi utaláshoz privát üzenetben adom az adatokat.Köszönöm!