Naar startpagina

A Szent István tragédiája és a nagy roncskutató expedíció

A magyar hajógyártás csúcsa a Szent István csatahajó volt, amely Fiuméban épített a Ganz Danubius gyárában és 1918-ban ezen a napon süllyesztette el egy picike olasz torpedócsónak. A roncsot az 1990-es évek közepén a Czakó László vezette búvárexpedíciók tárták fel, az egyiken zöldfülű fiatalként én is részt vehettem.

A 20 ezer tonnás hajó története a sok évtizedes elhallgatás, gúnyolódás (lovas tengerész flottája) után mára ismert. Aki kíváncsi rá az olvashat róla tanulmányokat, több film is készült- az egyik születésénél én is bábáskodtam 1995-ben, mint az expedíció vendége, vagy szebben fogalmazva külső szakértője. A lényeg, hogy megrendítő volt átélni, amint a magyar (többségében miskolci, debreceni, budapesti) ás néhány horvát búvár közösen feltárta az 1994-ben megtalált roncsot belülről (korábban már olaszok és osztrákok is készítettek róla felvételeket). Videók és fotók készültek a Szent Istvánról, még néhány muzeális tárgyat is a felszínre hoztak, amelyek a polai múzeumban (itt volt a K. und. K. haditengerészet főhadiszállása) tekinthetők meg.

Közben az adrenalint fokozandó javában zajlott a jugoszláv utódháború, a nyílt tengeren előfordult, hogy a NATO gépek mélyrepülésben, a fejünk fölött tértek vissza olasz bázisukra. Horvátországon átutazva lehetett látni a szétlőtt romokat, pályaudvaron félre állított szerelvényben élő menekülteket. Viszont, ha nincs háború valószínűleg az expedíció közelébe se kerülök, csak a rutinos pesti kollégák féltették a bőrüket, én meg nem...

S az expedíció néhány tagjáról feltétlen meg kell emlékeznem, Czakó Lászlóról, az egyik legjobb magyar búvárról, mint főszervezőről, Dombóvári Bumbi Tibor búvár fotós, operatőrről, aki azóta nemzetközi hírre tett szert a búvárfotósok közt, Kovács Attila, aki később saját expedíciót szervezett a Ferenc József cirkáló roncsának a feltárására, dr. Komlóssy Attila orvosról és Sáfrány József természetfilmesről, Afrika nagy szerelmeséről, aki egy expedíció erejéig belecsöppent a roncskutató búvárok világába és arról filmet is készített. A sort még folytathatnám, hiszen a magyar búvártársadalom színe java részt vett a Szent István feltárásában.

Akkor még nem volt állami pénz ilyenekre, úgy kellett összekalapolni a támogatást. S pénzt nem akartak adni a cégek, inkább termékkel bartereztek. Ennek köszönhetően majd minden nap egy bizonyos tésztát ettünk (először ízlett, a harmadik-negyedik nap már kezdtünk megcsömörleni), a szlovén mobiltelefonszolgáltató amerikai főnöke, aki történetesen magyar származású volt egy mobilt adott kölcsön a legfontosabb kommunikáció biztosítására. Nagy hasznát vettem, de a nyílt tengeren általában úgy tudtam használni, hogy felmásztam a híd tetejére. De fiatalság bolondság, az is előfordult, hogy az árbóc tetejére másztam, mint a dokumentum filmben is látható.

Szóval nagy kaland volt, s eredményes! Most pedig emlékezzünk a 91 hősi halottra, akiket magával ragadott a gyorsan süllyedő hajóóriás, köztük számos magyart. Sokuk túlélhette volna, de az utolsó pillanatig a hajó megmentésén dolgoztak a fedélzet alatt, a gépházban. Tisztelet a hősöknek!

Itt tekinthető meg a süllyedésről késsült korabeli film: https://www.youtube.com/watch?v=j1STsyp1jOQ

Fotó: Egy régi kép az expedícióról. Ez még a digitális kor előtt készült. A hajó keresztmetszeti rajza alapján jelölték ki a merülések célját

Ne feledje, a Kazi világa blog (számtalan történelmi, utazás, sport és egyéb, színes poszttal) elérhetősége: https://www.facebook.com/Kazi-világa-919849161427253