Naar startpagina

Az elfelejtett hegyaljai felkelés

Zemplén vármegye központjában, Sátoraljaújhelyen 1697-ben, ezen a napon a piacon népfelkelés tört ki. Mind egy szálig levágták a vasas németeket. A felkelés pillanatok alatt szétfutott Hegyalján, azonban a török ellen vonuló dán, porosz seregeket is felhasználva néhány hét alatt leverték a Habsburgok. Ki emlékszik már Tokaji Ferencre és kurucaira?

A török kiűzetése a végéhez közeledett, azonban a Habsburgok nem felszabadították az országot, hanem a visszaszerzett területet zsákmányként kezelték, ami komoly elégedetlenséget váltott ki a magyarság körében. Ehhez jött az erőteljes ellenreformáció, s Hegyalján elérte a nép háborgásának hőfoka a gyújtópontot. Az adóztató hatalom, prédáló császári katonaság ellen felkelt magyarok, főleg munka nélkül maradt végvári katonák és Thököly egykori kurucai kirobbantották a felkelést, amely élére a fiatal II. Rákóczi Ferenc herceget szerették volna megnyerni, de ő inkább Bécsbe futott (ekkor) tisztázni magát. A nemesség kivárt, vagy a népfelkeléstől megijedve az udvar oldalára állt, s a befutó jól képzett külföldi zsoldos csapatokkal gyorsan leverték az Alsó-Zemplénre és részben a szomszédos Szabolcsra kiterjedő, regionális szinten megrekedt felkelést.

A hadjárat már 1697 június közepén eldőlt, amikor is a felkelők oldalára állt, magyar őrség által védett Tokaj várát (romjai ma a várossal szemben, a Bodrogzugban találhatóak) a császári csapatok három napos ostrommal bevették. Ezt követően a felkelők maradékát szétszórták, elmenekültek a hegyekbe. Tokaji Ferencet és több vezetőt elfogtak, de a beígért véres megtorlás helyett 'megúszták' börtönnel.

A felkelés elbukott, de a parázs tovább izzott a hamu alatt, s amint a térség legnagyobb földbirtokosa, II. Rákóczi Ferenc az elégedetlenkedők élére állt (1703), Zemplén vármegye lett a kuruc szabadságharc legerősebb bástyája.

Fotó: internet

Ha tetszett a bejegyzés, akkor add tovább, kedveld a posztot, az oldalt. https://www.facebook.com/Kazi-világa-919849161427253